|
Japn rtkek:
me nhny morzsa Japn sajtos rtkeirl. Mi a titka annak a varzsnak s nyugalomnak, amit a Japn kultrval szembeslve rez az ember.
A gyerekeket ktfle magatartsmdra nevelik: a tiszteletadsra s illendsgre. Megtantjk, hogy az tkezst befejezve, hogyan hov tegye az evplcikt, s hogyan ljn evs alatt. Mire a gyerek t – hat ves lesz, mr sajtos Japn letforma szerint l, anlkl hogy ennek tudatban lenne. Hromforma van amelyek segtsgvel nuralomra tesz szert: a test mozdulatlansga, a lgz gyakorlatok s a lt kzppontjra irnyul gyakorlat, a muga.
A klnbsgekbl is lehet tanulni : Nhny rdekes eltrs a gondolkods tern: mg a nyugati dikok szvesen gondolkodnak kizr (vagy/vagy) tpus szembenllsokban, addig a japnok hajlanak a dolgok s/is tpus elrendezsre.
A japn kultrban nagyobb szerepe van a nem verblis , kommunikcinak. Nem szksges mindent kimondani. letkben fontos a sejtets szer megnyilvnuls, az eltr-httr mlyebb rzkelse. Ez az irodalmi drmai hsk eltr rtelmezsben is rzkelhet. Egy ksreltben ugyanarrl az akvriumrl szlva az eurpaiak a nagy halat jelltk meg rdekesebbnek mg a japnok (httr) a kisebb halak fontossgt emeltk ki.
A versenyben, a tanulsban az amerikai szvesen ltja a siker okt a sajt tehetsgben, mg szerinte a kudarc a kls krlmnyeken (balszerencse, a szomszd-hibjbl) mlik. A japn fiatal a szemlyes sikert kzs erfesztsnek tartja, a sikertelensget pedig a sajt hinyossgaival magyarzza.
A japn meggyzds szerint a ltezs a legfontosabb meghatrozja az egyttls minsge s a ktelessgek teljestse. A legfbb dolguknak azt tartjk a bennk rejtz szeldsg felszabadtst s msok elfogadst.
Japnban nincs szigor vlasztvonal a mvszet s a mindennapi let kztt. A mvszet s az let nincsenek tanokba szedve, mgis thatnak mindent a szoksok rvn. Ennek legfbb pldja a harmnia, tisztelet, bkessg s tisztasg.
A japn kultra hajlamos inkbb a ltezsre (teht az tra, mint a mre) sszpontostani, ami kifejezdik a gyakorls fogalmban is. |
|
|

A ht kpe:
 |
|
|