H�bor�, zavarg�s, �ld�kl�s, elnyom�s, anarchia (sz�val a szok�sos)

Folytat�dik a jap�n t�rt�nelmet v�gigp�rget� sorozatunk, Acheron toll�b�l. Combos olvasm�ny, de meg�ri v�gigr�gni, mert nagyon vicces sztorikkal van tele. Bishik, Shounenek, v�ratlanul kib�k�l� hadvez�rek, a cs�sz�r helyett uralkod� s�gun helyett uralkod� r�gensek �s a tat�rokat els�pr� isteni sz�l, aminek kiv�telesen semmi k�ze az em�szt�shez.

A Heian-korszak v�g�n a jap�n udvarnak �s a f�v�rosi arisztokr�ci�nak le�ldozott. A cs�sz�r n�vleg meg�rizte hatalm�t, az �si arisztokrata csal�dok viszont v�gleg elt�ntek a t�rt�nelem sz�npad�r�l.

A poklitikai v�ltoz�sok m�g�tt fontos t�rsadalmi v�ltoz�sok �lltak, mindenekel�tt a n�pess�g n�veked�se. A 12. sz�zadban h�tmilli�an a 16.sz�zadra tizenk�tmill�an laktak a Jap�n-szigeteken , ami r�szben a technol�giai fejl�d�snek k�sz�nhet�: �j, ellen�ll�bb rizsfajt�kat hoztak be a kontinensr�l, nagyobb szervezetts�get �s t�bb munkaer�t ig�nyl� technol�gi�kat vezettek be, melyek n�velt�k a term�s�tlagot (l�bbal hajtott v�zemel�kkel pl. a domboldali parcell�kat is el tudt�k �rasztani).  Heian-korszak sor�n a Kyoto k�rny�ki Kansai-medence volt e legnagyobb megm�velt ter�let, �gy a n�pess� �s a gazdas�g is itt �sszpontosult.. A 12. sz�zadra viszont viszont ki�rtott�k a m�sik nagy s�ks�g, a keleti Kantou erd�s�geit, �gy ez a ter�let a kor�bbi k�zpontok vet�lyt�rsa lett. Itt �llt t�bbek k�zt EDo (a mai Toki�). Az �j k�zpont megjelen�se �sszef�gg az �j politikai elit, a bushik (vagyis szamur�jok) felemelked�s�vel.

 

 

A cs�sz�rs�g megalap�t�sakor a jap�n arisztokr�cia r�vid id�re �tvette a k�nai m�dszert �s parasztokb�l toborzott hadseregeket, de ezzel hamar felhagytak, �s m�r a 8. sz�zadban professzion�lis harcosokat kezdtek el foglalkoztatni. �k a bushik.

T�rt�nelm�k els� �tsz�z �v�ben szimpla harcosok voltak, akik az udvart �s az arisztokrat�kat szolg�lt�k, mondhatni „b�rb�l �s fizet�sb�l” �ltek. A politika sz�nter�re csak akkor l�ptek, mikor ad�mentes birtokokhoz jutottak.

A bushik vezet�je a cs�sz�ri csal�dhoz tartoz� Minamoto �s Taira kl�n volt.Hadvez�rekk�nt egyre jobban elkezdtek belesz�lni a politik�ba a Heian-korszak v�ge fel�, amikor a Fujiwar�k �s a visszavonult cs�sz�rok vet�lkedtek a hatalom�rt. B�r cs�sz�ri lesz�rmazottk�nt az udvari arisztokr�ci�hoz tartoztak, nem �rezt�k k�z�j�k val�nak magukat.

A harcosok vezet� r�teg�nek buke volt a neve, az udvari arisztokr�ci�� pedig kuge. A kuge faragatlan alakoknak tekintette a buk�t, a buke viszont b�szke volt faragatlans�g�ra �s uralkod�sra alkalmatlan piperk�c�knek tekintette a kug�t.

 

Az ad�mentes birtokok osztogat�sa mindig �s mindenhol szinte elker�lhetetlen�l a k�zponti hatalom hanyatl�s�hoz vezet, �gy t�rt�nt ez Jap�nban is. Eleinte a birtokokat f�leg a Fujiwar�k osztott�k saj�t maguknak, illetve a visszavonult cs�sz�rok a cs�sz�ri csal�dnak, �gy ugyanazok ir�ny�tott�k �ket, mint az �llamot. K�s�bb azonban egyre t�bb shoen ker�lt k�ls� k�zbe a f� birtokosok a nagyobb templomok voltak, de a bushiknak is jutott b�ven. Ez drasztikusan cs�kkentette a k�zponti korm�nyzat bev�tel�t �s �gy hatalm�t is.

 

 

A Heian-kor b�k�s udvari intrik�it,ahol egy-egy mer�nyletn�l durv�bb eszk�z�kh�z sosem kellett ny�lni, egyre ink�bb belh�bor�k, zavarg�sok �s ny�ltcsat�roz�sok v�ltott�k fel. A cs�sz�ri udvar kez�b�l az 1156-os Hogen-tr�nvisz�ly sor�n ker�lt ki az ir�ny�t�s. B�r n�vleg a cs�sz�r oldala gy�z�tt (az) �t t�mogat� kl�nok kerekedtek fel�l, p�r �vvel k�s�bb, egy �jabb felkel�s ut�n m�r a bushikat ir�ny�t� egyik had�r, Taira no Kiyomori volt az orsz�g t�nyleges ura.

Taira no Kiyomori a Fujiwar�k politik�j�t pr�b�lta ut�nozni, l�ny�t a cs�sz�rhoz adta feles�g�l, elk�lt�z�tt Kyoto k�zel�be, k�l�nf�le magas tiszts�geket �s hatalmas shoen birtokokat adott mag�nak. Azonban sz�mtalan ellens�get is szerzett, k�zt�k Goshirakawa visszavonult cs�sz�r fi�t. Mochihito herceget. A herceg az�rt orrolt meg, mert hivatalosan nem � ker�lt a tr�nra, hanem apj�nak egy Taira-nemzets�gbeli n�t�l sz�rmaz� k�t�ves unok�ja., Antoku. Mochihito felkel�st szervezett, de 1180-ban a Tair�k levert�k, �s mell�kesen fel�gettek t�bb nagy templomot, melyek a herceg mell� �lltak (Kofukuji), Todaiji �s Onjoji). Keleten azonban a bushik egy m�sik vezet�je, a Minamoto-kl�n feje is a felkel�k p�rtj�ra �llt, �s visszav�gott a harminc �vvel kor�bbi veres�g��rt. Az �t �vig tart� h�res Genpei-h�bor� a jap�n t�rt�nelem egyik fordul�pontja volt. A Minamot�k legy�zt�k a Tair�kat, majd Yoritomo legy�zte saj�t �ccs�t, Yoshitsun�t .

A gy�zedelmes Yoritomo megalap�totta a kett�s korm�nyzat rendszer�t: mag�nbirtokokat osztott maguknak �s a bushiknak (megalap�tva ezzel a s�gun�tus rendszer�t), � maga pedig Kantouban maradt, ami l�nyeg�ben �n�ll� orsz�g lett Jap�npn bel�l. Bakufunak, s�torkorm�nyzatnak h�vt�k k�zpontjukat, utalva arra, hogy Yorimoto vezet�i rangja csup�n ideiglenes (ahogy a dikt�tor �s az imper�tor is az volt a k�zt�rsas�g kori R�m�ban, de persze a s�gun�tus alatt ugyanolyan c�m lett, mint a r�mai cs�sz�rok titulusai). M�g Kantout l�nyeg�ben kisaj�t�tott�k maguknak, az orsz�g t�bbi r�sz�ben a bushikkal biztos�tott�k a rendet, valamint az udvari, nemesi �s egyh�zi ad�k behajt�s�t. Visszacsatolt�k az �szakkeleti v�geket is, melyek sz�z �vig f�ggetlenek voltak.

Yorimoto ut�dai k�zt term�szetesen visz�ly t�rt ki, s v�g�l Yorimoto feles�g�nek csal�dja, a Hojo-kl�n kez�be ker�lt az uralom. Alig m�lt el egy nemzed�k a s�gun�tus megalap�t�sa �ta, a s�gun m�ris n�vleges tiszts�gg� v�lt, �s a t�nyleges hatalmat a Hojo r�gensek gyakorolt�k. A Jap�n t�rt�nelem �rdekes pillanata, amikor a cs�sz�r helyett uralkod� s�gun helyett r�gensek uralkodtak az orsz�gban.

A Kamakura-s�gun�tus m�sf�l �vsz�zada sor�n k�nyes hatalmi j�tszm�k folytak a cs�sz�ri udvar, a nagy templomok, a kuge, a buke, �s az egyre er�s�d� vid�ki hatalmass�gok k�zt. A Hoj�k uralma alatt kopogtatott be a k�lvil�g hossz� id� ut�n a szigetekre, m�ghozz� a mongol inv�zi�k k�p�ben. Az inv�zi�t ugyan sikeresen visszavert�k, ut�na azonban,  se a harcosok, se a templomok nem lkaptak jutalmat.